Feladatunk ezen a héten az volt, hogy olvassuk el Frank Webster brit szociológus, „Az információs társadalom elméletei” című kötetének egy részét, az „Információ és az információs társadalom fogalma” című fejezetet, és oldjuk meg az ehhez kapcsolódó feladatokat.

A cikkben öt elméletet olvashatunk az információs társadalomról, melyek közül a hozzánk legközelebb állót kellett kiválasztanunk.
A hozzám legközelebb álló meghatározás a térszemléleti. Ez azonban önmagában véleményem szerint nem elég az információs társadalom létrejöttéhez, részben mind az öt meghatározás szükséges,és az ötön kívül is lehetnek olyanok, amik fontosak ehhez. 

A térszemléleti meghatározás ésszerűnek tűnik, ahogy árammal összekötötték a világ szinte összes pontját, úgy kötötték össze az egyes háztartásokat az információ áramlását biztosító vonalakkal. Régen napokat, heteket kellett várni egy-egy ügylet lebonyolítására, ma a valós idejű megvalósításnak köszönhetően a várakozási idő szinte nem is tényező.
A fokozatos terjedéssel egyre nagyobb és nagyobb bázisa van egy új társadalomnak, egy átalakult társadalomnak, az információs társadalomnak. Egyre többen vesznek részt az információáramlásban, olyanok is, akiknek korábban nem volt erre lehetőségük.

A feladat utolsó részeként a webster-i öt ponton kívül létezhetnek-e más szempontok, amik meghatározzák az információs társadalmat.
A fent említett cikkben is találhatunk több híres közgazdász, kutató, tudós is szerepelt, akiknek fontos megállapításai voltak az információs társadalomról: Fritz Machlup, Marc Porat, Daniel Bell is többek között.
Daniel Bell szerint az egyes szolgáltatásokat és magát az információt előállító munkavállalók száma képezi egy társadalom információs karakterének anyagát. Az információs munka kialakulásában és az ipari munka hanyatlásában látta az új társadalom létrejöttét.
Radovan Richta szerint a társadalom szolgáltatásokon, oktatáson és alkotó tevékenységen alapuló tudományos civilizációvá alakult át.