Nézd meg Ray Kurzweil 2014-es TED előadását a hibrid gondolkodásról (magyar felirattal is elérhető a linken): “Get ready for hybrid thinking”: http://www.kurzweilai.net/ted-ray-kurzweil-get-ready-for-hybrid-thinking

Majd válaszolj ezekre a kérdésekre egy maximum egy oldalas blogposztban a blogodon:

• Mit gondolsz, reális Kurzweil elképzelése, hogy a jövőben egy felhőben extra agyi kapacitáshoz fogunk hozzáférni? Miért? Indokold válaszod!

Véleményem szerint ezek még nagyon korai gondolatok. Nem feltétlenül tévesek, de koraiak még. Az elmúlt 2-3 évtizedben tényleg elképesztően fejlődött a technológia, de bizonyos dolgokhoz idő kell. Nem érzem úgy, hogy felkészült lenne az emberiség egy ilyen technológiára. Még akár veszélyes is lehet, ha rossz kezekbe kerül...

"Scientia potentia est"

• Vajon, ha a neocortex tette lehetővé a nyelv kialakítását, a tudományos megismerést, a művészeteket stb., akkor mire tehet minket képessé egy felhő alapú óriási neocortex? Mit gondolsz?

Spoiler alert: Interstellar c. film végéhez hasonló szintű dolgok létrehozására is képesek lehetnek az emberek. Persze soha nem fogjuk megtudni, mert előbb építenek szuperpusztítóultrahalállézert...

13. feladat

A 12. heti beadandó a változással, azon belül is a társadalmi változással kapcsolatos.

• Szerinted mi a feladatunk az életben: megérteni vagy megváltoztatni a világot?

Röviden: mind a kettő. 

A világ megértése és megismerése évezredek óta foglalkoztatja az embereket, és hol tudatosan, hol pedig pusztán véletlenül változtatjuk is a világot. Benne élünk, a részei vagyunk. Egy ember élete szinte semmi a történelemben, a Föld régebb óta létezik, mint az emberiség, és valószínűleg tovább is fog létezni. Ezért is gondolom úgy, hogy sokan szeretnének maradandó alkotni, hogy megismerjék őket, fennmaradjon a nevük. De jobban belegondolva a változás egy természetes folyamat, ahogy a halál is. Én próbálok úgy élni, hogy életem során meg is ismerjem a világot, és próbálom úgy "alakítani", hogy számomra ideális legyen.

• Melyik fontosabb?

Nem tudom őket egymáshoz viszonyítva értékelni. Mind a kettő fontos, de egyik sem kötelező. Mind a kettő az egyénen múlik. Talán a kettő kapcsolatát úgy tudnám leírni, hogy előbb meg kell értenünk a világunkat, hogy utána tudatosan változtatni tudjunk rajta. 

• Meg kell valamelyiknek előznie a másikat (előfeltételezik ezek egymást)?

Ahogy az előző pontnál említettem, a világ megértése megelőzi annak megváltoztatását, de nem mondanám előfeltételnek. Sok esetben (sajnos) a szituáció megértése előtt születik meg a döntés a változásról.

A héten a feladatunk egy, a térhasználathoz valamely módon kapcsolódó cikk feldolgozása. 

• Mutasd be mit választottál – ne felejts el linket adni hozzá (ha elérhető)!

A választásom a kiterjesztett valóságra (augmented reality) esett, ez a téma érdekelt a legjobban. 

http://www.innovatix.hu/hu/kiterjesztett-valosag-augmented-reality

Itt olvashatunk róla egy rövid cikket. 

• Miért ezt választottad, mi az ebben, ami megfogott a téma szempontjából?

Ez napjaink egyik legérdekesebb technológiai innovációja. A fizikai valóság és a virtuális valóság találkozik, a telefonunk, pda-nk, laptopunk kamerájának segítségével. A kiterjesztett valóság lényegében abból áll, hogy egy markert (amit papírlapra, szórólapra nyomtatnak), amit mi csak egy jelnek látunk, a kameránk érzékeli és egy előre definiált tárgyat vagy modellt jelenít meg. A markerhez képet, animációt, akár hangot is csatolhatunk. 

Pl. meg tudjuk nézni, hogyan mutatna 1-2 új bútor a lakásunkban, amihez nem kell más, csak egy-egy marker.

• Szerinted a fizikai terek használatának kérdése inkább egyre fontosabb kérdéssé fog válni a jövőben, vagy inkább egyre kevésbé fontossá? Indokold is a válaszod!

Szerintem egyre fontosabbá válik a fizikai terek kihasználása, nő a Föld populációja, néhány ázsiai országban (Kína, India, Japán) már most jelentkezik a túlnépesedés. Ezek miatt megnő a jelentősége a virtuális valóságnak. A fizikai terek egyelőre fontosabbak az embereknek, mint a virtuális valóság, reményeim szerint ez nem is fog változni, de sajnos minden jel ennek az ellenkezőjére mutat. 

Erre a hétre a feladatunk az volt, hogy nézzük meg Salman Khan 2011-es TED előadását az oktatás forradalmasításáról és válaszoljunk a következő kérdésekre: 

Mit gondolsz, Khan megközelítése tényleg képes forradalmasítani az oktatást? Miért? Indokold válaszod!

Szerintem ez egy remek ötlet. Az oktatóvideók segítségével elérhetővé vált az oktatás megreformálása. Mindenki tudja magáról, hogy hogy szeret tanulni, milyen tempóban, egy dolgot párszor, vagy nagyon sokszor elolvasni/megnézni. A videók segítségével történő tanulás mindenki számára személyre szabott, ami a legjobb és legfontosabb tulajdonsága. A saját nézőpontom pedig az, hogy nagyon fontos és hasznos lenne az oktatás digitalizálása, bár ehhez valószínűleg köze van ahhoz, hogy gazdaságinformatika hallgató vagyok, és a legtöbb tárgyamhoz, így vagy úgy, de számítógépen kell megoldom meg a feladatokat, pl. ezt is. 

Vajon Khan módszere működhet a képzés minden szintjén? Tehát az alapfokú, középfokú és felsőfokú oktatásban és a felnőttképzésben egyaránt?

Véleményem szerint Khan módszerei csak a felsőoktatásban érvényesülhetnek. Egy érdekes terület lehet még a különböző felnőttképzések megreformálása, de a 18 éven aluliak számára nem tenném kötelezővé. Valamilyen szinten elérhetővé kell tenni (pl. informatika óra), de csak határokkal, a középiskolákban és szakiskolákban. Azonban a hazai általános és középiskolai helyzetet nézve nem valószínű, hogy egyáltalán érdemes lenne belekezdeni...

• Mi volt a leginkább meglepő számodra az előadásban? Miért? Indokold válaszod!

Számomra az egyik legmeglepőbb az volt, hogy milyen széles körökben használják a hálózatokat: az emberi test saját hálója (sejtek, gének), a közlekedési hálók (autópálya, repterek), a társadalom hálója és az internet, a világháló. Természetesen nem ugyan olyan jellemzői vannak ezeknek a különböző hálóknak, de meglepően sok a közös bennük. Gondoljunk csak a véletlen hálók elméletére, ahol a véletlenszerűen választott pontoknak hozzávetőlegesen megegyező számú kapcsolatuk van, nem jellemző, hogy egyik-másiknak sokkal több, vagy kevesebb kapcsolata lenne, mint a többinek. Azonban a véletlen hálók a különböző hálózatoknak csak egy fajtája, melyet nem lehet ráhúzni bármelyik területre: az emberi társadalom hálójára például biztos, hogy nem lehet. Ez az elv alapján megközelítőleg mindenkinek ugyan annyi ismerőse lenne, nem lennének nagyon populáris vagy éppen nagyon nem populáris egyének. Mint mind tudjuk, ez nem így van, a legtöbb hálózaton belül van egy bizonyos rendszer, mely "szabályozza" azt. 

• Mi a hasonlóság és a különbség a társadalmi és a nem társadalmi (például biológiai) hálózatok között?

Sok eltérés van a társadalmi és a nem társadalmi hálózatok között: gondoljunk csak bele, hogy a társadalomban a legtöbb egyén rendelkezik tudattal, mely segít az egyénnek, hogy beilleszkedjen és a társadalom részévé váljon. Ezzel szemben a testünkön belüli, ún. biológiai hálózatok teljesen más okból "vannak jelen". Ha nem lennének, nem is léteznénk. Eltérőek még a társadalmi és nem társadalmi hálózatok között, hogy mekkora méretű, és mennyi csomópontja van egy-egy hálózatnak, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a különböző csomópontok, stb.

Hasonlóság a társadalmi és a nem társadalmi hálózatok között, hogy ha egy jelentős, nagy csomópontot állítunk szembe egy kisebb, jelentéktelenebb csomóponttal, akkor a nagy csomópont gyorsabban fog növekedni (gazdag-gazdagabb effektus). Ez a jelenség az emberi sejtekben és pl. az internet hálózatában is jelen van, az olyan hálózatok közös tulajdonsága, ahol ún. skálafüggetlen állapotok vannak. 
További hasonlóság, hogy pl. az emberi test, és az internet is képes úgy tovább működni, hogy egyes részei a hálózatnak nem működnek. 

• Mit jelent a content schock fogalma?

Az emberek számára elérhető (internetes) tartalmak exponenciálisan nőnek, és nem igazán van határa ennek a növekedésnek. Ezzel szemben az emberek tartalomfogyasztása véges, csak adott időt tudunk erre szánni egy-egy napunkból. Habár az emberek tartalom fogyasztása is nőtt az elmúlt években, de a tartalmak számának növekedése nagyságrendekkel nagyobb ennél a növekedésnél. A kettő közti ellentét lényegében a content shock: egyszerűen nincs annyi időnk, mint amennyit a (minőségi) tartalmak végigolvasás igényelne. A content shock gazdasági értelmezése, hogy a vállalatok versenyeznek az emberek figyelméért, hogy az ő tartalmukat olvassák, és ebből adódik a probléma: csak adott mennyiségű tartalomra van (tényleges) igény: aki ezt az igényt ki tudja elégíteni és képes megtartani az érdeklődést, az előnybe kerülhet. 

• Szerinted létezik a content shock? Mi a személyes tapasztalatod?

Létezik is, meg nem is. Olyan szempontból biztos, hogy létezik, hogy a vállalatok mindent megtesznek, hogy az ő tartalmukat olvassuk, és ebből komoly versenyek alakultak ki. Azonban az eredeti blogposzt több pontjával sem értek egyet. Valóban nagy előny, ha komoly tőke áll bizonyos tartalmak mögött, de pont az internet "varázsa", hogy komolyabb tőke nélkül is nagy tömeghez el tudjuk juttatni videóinkat/blogjainkat/képeinket/stb.

• Melyik oldalnak van szerinted igaza (akik szerint ez létezik és érdemes vele foglalkozni vagy, akik szerint ez pusztán merő kitaláció)?

Egyértelmű, hogy létezik, azonban nincs elég háttértudásom ahhoz, hogy eldönthessem, érdemes-e ezzel a témával hosszabban foglalkozni (kutatások, projektek). Nem biztos, hogy egy átlagos közembert bármennyire is foglalkoztatná a téma. Akiket érint (ilyen területen dolgoznak, kutatnak), azok természetesen foglalkoznak már vele és fognak is foglalkozni vele. Fontos lehet egy vállalat számára, hogy rájöjjön például, hogy nem éri már meg olyan sokat fizetni a hirdetésekért, mint azt a helyzet megkívánná: új innovációkra van szükség, mert a jelenlegi módszerekkel többe kerülhetnek a reklámok, mint a bevétel, ami belőlük (is) származhatna.

• Melyik érvvel – ellenérvvel tudsz a leginkább azonosulni ebben a vitában? Miért?

Azzal az ellenérvvel tudok a legjobban azonosulni, mely azzal foglalkozik, hogy csak nagyobb tőkével, és a legjobb tartalmakkal lehet komolyabb közönséget elérni. Pont a YouTube a legjobb példa, hogy házilag készített videókkal is milliókat lehet elérni. Nyilván ha egy híres zenész YouTube Vevojára töltenek fel egy (nagy költségvetésű) videót, akkor azt többen látják majd a hirdetéseknek is köszönhetően. Azonban ez nem jelenti azt, hogy minőségi tartalmakkal, kisebb háttértőkével ne lehetne sikereket elérni. Naponta több ezer videót töltenek fel a különböző videómegosztókra, és nem ritka, hogy egy egyszerű ember házilag készített videója kerül az érdeklődés középpontjába. 

- Mi a különbség az információs kultúra, a digitális kultúra és a hálózati kultúra között?

Információs kultúra >= Digitális kultúra >= hálózati kultúra

Értsd: Az információs kultúra részhalmaza a digitális kultúra, a digitális kultúrán belül pedig újabb részhalmaz a hálózati kultúra. A halmazok közti határok szépen lassan eltűnnek. 

Az információs kultúra a társadalomtörténet kezdete óta létezik.
A digitális kultúra létrejöttét az első első számítógép ősének létrejöttéhez kapcsolják (lyukkártya, 1732.
A hálózati kultúráról pedig azóta lehet beszélni, amikor először kapcsoltak össze két számítógépet (1961).

- Mennyiben értelmezi másképpen Z. Karvalics a mikro-, mezo- és makroszintet az órai anyaghoz képest? Számodra melyik értelmezés hasznosabb – az órai vagy a cikkben olvasott?

Mikro szint: 

Órai:
két nagy csoport: létrehozók és felhasználók. Az interneten a felhasználóknak egyre nagyobb a hatása. 

Karvalics: információs írástudás és információs műveltség. Véleménye szerint az önálló személyek jellemzik ezt a szintet.

Mezo szint:

Órai:
A mezo-szintű kultúrafogalom nézőpontjából tekintve az Internet önmagában véve is kulturális tényező, mivel a hagyományos kultúrát digitalizálja és közvetíti.

Karvalics:
"[...]egy összetett vállalati/szervezeti kultúrának az információs folyamatokkal kapcsolatos valamennyi darabkáját egymás mellé illesztve felmérhetjük az információs kultúra kiterjedését, amelynek egyedi jellemzőit az adott szervezet és a szervezetet alkotó egyének sajátosságaiból vezethetjük le.
Végső soron tehát ahány szervezet, ahány összekapcsolt közösség, annyiféle információs
kultúrával szembesülünk – és annyiféle értelemben jelenik meg a szakmaitudományos
közleményekben is a fogalom használata."

Makro szint:

Órai:
Konvergencia folyamata  és felhasználói tartalom előállítás terjedése. A kultúripar, és annak az informatika-Internet következtében történő megváltozása tartozik a kultúra makro-szintű fogalmához.

Karvalics:
A kultúra Egésze a makro szint. Szerinte két megközelítési mód van:
Az első: 
"az a fontos, hogy az ipari korszaknak, az ipari civilizációnak jellegzetes kulturális minőséget hordozó
„együttállásai” vannak, és a huszadik század második felében megszülető információs társadalom ezek jelentős részét átfogalmazza és új megvilágításba helyezi, annak következtében, hogy alapvető viszonyok alakulnak át. Az irodalomnak ez a része az átfogó változást konstatálja és a megszülető új-ra fókuszál."
A második: 
"A másik nézőpont az információs kultúrát ”kihasítja” a kultúra egészéből, és kizárólag az információkezelés és -felhasználás műveleti hatékonyságának érdekében létrejött kulturális entitások (eszközök, intézmények, eljárások, szokások, művészi reflexiók stb.) világának körülhatárolt vizsgálatával kíván foglalkozni.
Az új létrejötte itt alrendszer-szintű, az absztrakció alacsonyabb"

Az órai anyagban Karvaliccsal ellentétben volt még egy Meta szint is.

Összességében érdekes olvasmány volt Z. Karvalics László cikke, de az órai értelmezés sokkal egyszerűbb, és ez által könnyebben is emészthető. -->Ez a hasznosabb számomra 

Te mit tettél volna Snowden helyében? Lett volna bátorságod feladni a kényelmes Hawaii állásod, elhagyni a családodat és a szeretteidet?

Úgy gondolom, Snowden esete egyedi és különleges. Több ezer ember dolgozik a különböző amerikai katonai/nemzetbiztonsági/nemzetvédelmi szervezeteknél, mégis ő volt az első, aki napvilágra merte hozni azt, amit tud. Snowden a nehezebb utat választotta, sokkal kényelmesebb lett volna számára is, ha továbbra is az NSA-nek dolgozik 200 000 USD-s évenkénti fizetéssel, Hawaii-on. Azonban a könnyebb út nem mindig a jobb, és ezt Snowden is tudta, tudja. Rengeteget kockáztatott, nem csak magáért, hanem a társadalomért, az emberekért.
Nem vagyok benne biztos, hogy képes lennék mindent hátrahagyni, hogy az életem hátra levő részét bujkálással töltsem. Azonban Snowden esetében egy embernél sokkal nagyobb dologról volt szó. Sőt, még az USA-nal is nagyobb dologról.
Az NSA, CIA, és társaik nem csak az USA-ban figyelik meg, vagy éppen hallgatják le a lakosságot. Egy ilyen szintű rendszer ellen úgy érzem Snowden a lehető legjobb megodást választotta, a nyilvánosságot. Azzal, hogy felfedte magát, óriási botrány törne ki, ha valami történne vele a későbbiekben.

Szerinted Snowden hős vagy hazaáruló? Mi lehet a motivációja? Miért csinálhatta ezt?

Véleményem szerint sokkal közelebb van a hőshöz, mint a hazaárulóhoz. Habár nem vagyok amerikai, de az adatok, információk, melyet Snowden nyilvánosságra hozott, az Amerikai Egyesült Államokon messze túlnyúlnak, az egész modern társadalmat érintik. Az internet a szabadság egyik jelképe, és ezzel évek/évtizedek óta visszaélnek a különböző (amerikai) szervek, melyek információkat gyűjtenek a lakosságról, annak tudta nélkül.
Snowden azért szivárogtatta ki a dokumentumokat, hogy felnyissa az emberek szemét, felhívja a figyelmüket a veszélyekre. Az internetet manapság szinte már mindenki használja, mégis nagyon kevesen tudnak a veszélyeiről, főleg nem azokról a veszélyekről, melyet a saját kormányuk generál.
Snowden rájött, hogy az amerikai kormány már régen nem arra használja az internetet, amire kellene (segíteni az embereket), hanem inkább árt a lakosságnak (megfigyelés, kémkedés).

Téged zavar személyesen az a mélységű és rendszerességű megfigyelés, amit az NSA végez? Tartasz attól, hogy konkrétan Téged megfigyelnek? Kell ettől bárkinek tartania vagy ez teljesen elvont dolog? Miért? Indokold válaszodat!

Engem személyesen nem zavar, és azt sem gondolom, hogy megfigyelnének. Viszont odafigyelek, hogy a közösségi oldalakon miket kommentelek, posztolok, mit írok le chat-en, mert nem szeretném, hogy a későbbiekben ebből bármi féle problémám legyen.

Vannak olyan emberek, akiket szerintem ténylegesen megfigyelnek, és nem csak az USA területén, sőt. Sokan csak kitalációnak tartják, hogy az NSA akár kit is megfigyelne, de szerintem ez csak egy újabb verziója a kémkedésnek, adatgyűjtésnek. Ez, csak úgy mint többnyire a kémkedés, személyi jogokat sérthet, és itt jön képbe a Facebook, a világ leglátogatottabb közösségi oldala. Hogyan lehetséges, hogy az NSA megfigyelheti a Facebookot, és annak vezetői nem tudnak erről? Véleményem szerint sehogy.
Egy biztos, ha képviselő, tisztviselő, vagy éppen egy vállalati vezető lennék, biztos, hogy még jobban odafigyelnék, hogy kivel mit, és hogyan osztok meg. 

 Mit gondolsz Miller előzetes várakozásairól és arról, amit tapasztalt? Vajon más másképpen járt volna?

Teljes mértékben megértem, amikor olyanokat várt az internet mellőzésétől, mint hogy kiteljesedjen, több ideje legyen magára és a testvéreire, vagy talán ő fogalmazta meg a legjobban, hogy megtalálja az igazi énjét, a jobb énjét. Előfordul, hogy én is úgy érzem, az internet mint egyfajta béklyó, leláncol, befolyásol. 
Az elején minden jól indult, és sokkal szabadabbnak érezte magát az internet nélkül, mint vele. Valóban lehet helyettesíteni az internetet több esetben is, mint pl. térképpel, könyvekkel, újsággal. Azonban az internet szinte végtelen mennyiségű opciót ajánl, melyek közül mindenki használ bizonyos mennyiségűt. Van aki kevesebbet, van aki többet. A cikk írója korábban rengeteg időt töltött átlagosan a neten, így az internet több funkcióját is helyettesíteni próbálta az internet nélküli időszakban (írás, olvasás, konzol játék, stb). 

Véleményem szerint a mai társadalom nagy része hasonlóképpen járna, ugyanis szinte mindenki használja napi szinten többször is az internetet. Van akinek szórakozást, kikapcsolódást, másnak a megélhetését jelenti az internet. A legfontosabb funkciója azonban, ahogy Paul Miller a cikk végén írta: összeköti az embereket. 
Az emberek nagy részét összeköti a világháló, megkönnyíti a kapcsolatok fenntartását, áthidalja a távolságot. 

Mit gondolsz, vajon Te hogyan bírnád ki internet nélkül egy évig? Mi történne veled?

Paul Millerrel ellentétben az első hetekben valószínűleg nem a szabadság örömét élvezném, hanem azon kattognék, hogy "mi megy éppen az interneten". Minden nap használom az internetet, szórakozástól kezdve munkán át a tanulmányaimig szinte mindenre. Eleinte nehezen viselném, hogy nem tudok felugrani a facebookra, megnézni a trending page-et a 9gagen, vagy csak megnézni egy meccset. De szerintem ez természetes, egy olyan generáció tagja vagyok, mely számára szinte ismeretlen egy internet nélküli világ. Leszámítva az áramszüneteket és a nyaralásokat, az egyetem elmúlt 2,5 éve alatt többet voltam interneten, mint amennyit a barátaimmal vagy a családommal töltöttem személyesen. Viszont sokkal több emberrel kommunikálhattam, mint azt az internet nélkül tehetném. Az egyetemi képzésemet konkrétan el sem tudnám végezni, ugyanis ezt a beadandót is az interneten írom éppen. 

Valószínűleg egy idő után megtanulnék értékelni olyan dolgokat, amelyeket az internet mellett figyelembe se vettem. Nem lenne lehetetlen internet nélkül élni, de mi értelme lenne? A helyes út a kettő között van, a teljes kockaság, és az internet mellőzése között valahol. Rengeteg olyan funkciót kínál a net, mely hasznos lehet számunkra, ezeket értelmetlen lenne ok nélkül eldobni, viszont meg kell tudni nyomni a nagy piros X-et is.