- Mi a különbség az információs kultúra, a digitális kultúra és a hálózati kultúra között?

Információs kultúra >= Digitális kultúra >= hálózati kultúra

Értsd: Az információs kultúra részhalmaza a digitális kultúra, a digitális kultúrán belül pedig újabb részhalmaz a hálózati kultúra. A halmazok közti határok szépen lassan eltűnnek. 

Az információs kultúra a társadalomtörténet kezdete óta létezik.
A digitális kultúra létrejöttét az első első számítógép ősének létrejöttéhez kapcsolják (lyukkártya, 1732.
A hálózati kultúráról pedig azóta lehet beszélni, amikor először kapcsoltak össze két számítógépet (1961).

- Mennyiben értelmezi másképpen Z. Karvalics a mikro-, mezo- és makroszintet az órai anyaghoz képest? Számodra melyik értelmezés hasznosabb – az órai vagy a cikkben olvasott?

Mikro szint: 

Órai:
két nagy csoport: létrehozók és felhasználók. Az interneten a felhasználóknak egyre nagyobb a hatása. 

Karvalics: információs írástudás és információs műveltség. Véleménye szerint az önálló személyek jellemzik ezt a szintet.

Mezo szint:

Órai:
A mezo-szintű kultúrafogalom nézőpontjából tekintve az Internet önmagában véve is kulturális tényező, mivel a hagyományos kultúrát digitalizálja és közvetíti.

Karvalics:
"[...]egy összetett vállalati/szervezeti kultúrának az információs folyamatokkal kapcsolatos valamennyi darabkáját egymás mellé illesztve felmérhetjük az információs kultúra kiterjedését, amelynek egyedi jellemzőit az adott szervezet és a szervezetet alkotó egyének sajátosságaiból vezethetjük le.
Végső soron tehát ahány szervezet, ahány összekapcsolt közösség, annyiféle információs
kultúrával szembesülünk – és annyiféle értelemben jelenik meg a szakmaitudományos
közleményekben is a fogalom használata."

Makro szint:

Órai:
Konvergencia folyamata  és felhasználói tartalom előállítás terjedése. A kultúripar, és annak az informatika-Internet következtében történő megváltozása tartozik a kultúra makro-szintű fogalmához.

Karvalics:
A kultúra Egésze a makro szint. Szerinte két megközelítési mód van:
Az első: 
"az a fontos, hogy az ipari korszaknak, az ipari civilizációnak jellegzetes kulturális minőséget hordozó
„együttállásai” vannak, és a huszadik század második felében megszülető információs társadalom ezek jelentős részét átfogalmazza és új megvilágításba helyezi, annak következtében, hogy alapvető viszonyok alakulnak át. Az irodalomnak ez a része az átfogó változást konstatálja és a megszülető új-ra fókuszál."
A második: 
"A másik nézőpont az információs kultúrát ”kihasítja” a kultúra egészéből, és kizárólag az információkezelés és -felhasználás műveleti hatékonyságának érdekében létrejött kulturális entitások (eszközök, intézmények, eljárások, szokások, művészi reflexiók stb.) világának körülhatárolt vizsgálatával kíván foglalkozni.
Az új létrejötte itt alrendszer-szintű, az absztrakció alacsonyabb"

Az órai anyagban Karvaliccsal ellentétben volt még egy Meta szint is.

Összességében érdekes olvasmány volt Z. Karvalics László cikke, de az órai értelmezés sokkal egyszerűbb, és ez által könnyebben is emészthető. -->Ez a hasznosabb számomra