Castells melyik gondolata ragadta meg a leginkább a figyelmedet? Miért?

Castells tudományos tevékenységéről most olvastam bővebben először, és több gondolata is megtetszett, egyetértettem velük. Korábban marxista volt, de nem "ragadt le", mint oly sokan mások, és belátta, hogy habár a marxista nézeteknek valóban van jelentős alapjuk a társadalommal kapcsolatban, de már idejét múltak. Alábbi mondata mondja el talán a legérthetőbben és legáltalánosabban, hogy miért idejét múltak a marxista nézetek : 
"Számomra a mai társadalmi változások tanulmányozásakor az „osztály” a legkevésbé használható fogalom."

Ma, a 21. században kb 7 milliárd ember él a Földön, és egyszerűen lehetetlen mindenkit egy osztályba rakni. Mindenki különböző, mindenki egy-egy egyén, az általános csoportok kialakítása a társadalomban mára értelmét is vesztette. 

A következő kijelentésével is szinte teljesen egyet értek: "A kommunikációs technológia, a média, a televízió és az internet életünk legfontosabb részét alkotják. Ezek építik fel képzetvilágunkat." 

Manapság egyre kevesebb ember olvas könyveket, amelyeknek fontos szerepük volt a képzeletvilágunk kialakításában. Ezt pótolja a média, a televízió és internet, melyek még bővebb kínálatot is adnak képzeletvilágunk színesítésére, mint a könyvek. 

Melyik gondolatával vitatkoztál volna leginkább? Miért? Mit mondtál volna neki?

Következő gondolatával nem értek egyet a leginkább :

"[...]a média csupán a kommunikációs technológiák egyik alfaja, bár felöleli a kommunikáció valamennyi formáját."

Véleményem szerint a média sokkal több, mint a kommunikációs technológiák egyik alfaja. Napjainkban a médiának talán nagyobb szerepe van életünkre, mint bármi másnak, és ez a szerep nem csak a kommunikációs formákban merül ki. A média nagyon szorosan kapcsolódik a kommunikációs technológiákkal, ez igaz, de ez csak egy funkciója a sok közül, melyeket nyújt a társadalom számára. 

A 3.héten a technológia és a társadalom viszonyával kapcsolatos feladatokat kaptunk: 

1.Kérdés

Te mit gondolsz arról, hogy alapvetően milyen a technológia és a társadalom viszonya? Melyik határozza meg melyiket? Miért?

Véleményem szerint a technológia és a társadalom kölcsönösen befolyásolják egymást. Nem lehet kijelenteni, hogy a társadalom egyértelműen meghatározza a technológiát, vagy éppen fordítva. Gondoljunk bele, hogy a különböző technológiai újítások mennyire változtatták meg végérvényesen a társadalmat, mint pl. az elektromos áram, vagy pl. a telefon megjelenése. Ezek az eszközök segítették a társadalmat, de valamilyen szinten meg is mérgezték azt, manapság ugyanis szinte elképzelni sem tudjuk, hogy milyen lenne, ha kirántanának a komfortzónánkból. Drámai hatásai lennének a technológia visszafejlődésének, de ennek a bekövetkezésére az esély 0. A társadalom fejlődésével együtt folyamatosan fejlődött a technológia is. A különböző technológiai újítások megváltoztathatják a társadalmat, de a társadalomnak is elég nagy hatása van a technológiára: rengeteg technológiai újítást vetettek el piackutatások után, ugyanis ha valamire minimális az igény, akkor azt nem fogják tovább fejleszteni. De volt már nem egyszer példa arra, hogy egy technológiai újítást bevezettek anélkül, hogy előtte felmérték volna a társadalom véleményét róla, és kudarcba fulladt az adott innováció. A technológiának szüksége van a társadalom pozitív visszajelzésére, a társadalomnak pedig szüksége van az olyan technológiára, amely hasznára lehet.

2.Kérdés

A cikkben és az órán bemutatott elméletek közül melyiket találod a leghasznosabbnak? Miért? Hasonlítsd össze az általad kiválasztott elméletet a többivel, írj legalább 3 pozitív érvet az általad választott elmélet mellett és 3 negatívat a többiekkel szemben.

A szóban forgó elméletek: 

STS-elméletek

1. SCOT-elmélet
2. ANT-elmélet

Rogers diffúziós elmélete

Rendszerszemléletű technikatörténeti megközelítés elmélete

Véleményem szerint a rogersi diffúziós elmélet a leghasznosabb, mely szerint egy innováció akkor sikeres, ha a tömegre hat. Az elmélet jól leírja, miként terjednek el a különböző innovációk a felhasználók körében. Először az innovátorok valamint korai adaptálók kezdik el alkalmazni, majd utánuk jönnek a korai többség, illetve a kései többség csoportok, végül pedig a lemaradók csoportja.

A SCOT elmélet legfőbb hiányossága szerintem az, hogy nem foglalkozik a társadalom és a technológia kapcsolatával. További hiányosságnak tartom azt is, hogy a fejlesztés mikéntjére nem ad koncepcionális magyarázatot ez az elmélet.

Az ANT elmélet negatívuma véleményem szerint pedig az, hogy mikrorészecskékre szedi szét a társadalmi szerkezeteket.

Feladatunk ezen a héten az volt, hogy olvassuk el Frank Webster brit szociológus, „Az információs társadalom elméletei” című kötetének egy részét, az „Információ és az információs társadalom fogalma” című fejezetet, és oldjuk meg az ehhez kapcsolódó feladatokat.

A cikkben öt elméletet olvashatunk az információs társadalomról, melyek közül a hozzánk legközelebb állót kellett kiválasztanunk.
A hozzám legközelebb álló meghatározás a térszemléleti. Ez azonban önmagában véleményem szerint nem elég az információs társadalom létrejöttéhez, részben mind az öt meghatározás szükséges,és az ötön kívül is lehetnek olyanok, amik fontosak ehhez. 

A térszemléleti meghatározás ésszerűnek tűnik, ahogy árammal összekötötték a világ szinte összes pontját, úgy kötötték össze az egyes háztartásokat az információ áramlását biztosító vonalakkal. Régen napokat, heteket kellett várni egy-egy ügylet lebonyolítására, ma a valós idejű megvalósításnak köszönhetően a várakozási idő szinte nem is tényező.
A fokozatos terjedéssel egyre nagyobb és nagyobb bázisa van egy új társadalomnak, egy átalakult társadalomnak, az információs társadalomnak. Egyre többen vesznek részt az információáramlásban, olyanok is, akiknek korábban nem volt erre lehetőségük.

A feladat utolsó részeként a webster-i öt ponton kívül létezhetnek-e más szempontok, amik meghatározzák az információs társadalmat.
A fent említett cikkben is találhatunk több híres közgazdász, kutató, tudós is szerepelt, akiknek fontos megállapításai voltak az információs társadalomról: Fritz Machlup, Marc Porat, Daniel Bell is többek között.
Daniel Bell szerint az egyes szolgáltatásokat és magát az információt előállító munkavállalók száma képezi egy társadalom információs karakterének anyagát. Az információs munka kialakulásában és az ipari munka hanyatlásában látta az új társadalom létrejöttét.
Radovan Richta szerint a társadalom szolgáltatásokon, oktatáson és alkotó tevékenységen alapuló tudományos civilizációvá alakult át.

Üdvözlöm azokat, akik így vagy úgy erre a blogra tévedtek!

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez a blog a BCE Információs Társadalom tantárgyához kapcsolódó feladatok miatt jött lére. 

 néhai fürtjeim...

ZISBCG a neptunkódom, harmadéves gazdaságinformatikus hallgató vagyok, de korábban részt vettem a BCE Pénzügy és Számvitel képzésén is egy ideig. 
Az Információs Társadalom tárgyhoz nagy reményeket fűzök, ugyanis elég érdekesnek tűnnek a témák, amiket felölel a tárgy, az pedig, hogy szóbeli vizsgával záródik a félév, számomra csak a hab a tortán. 

A szakdolgozatom témáját még nem tudom, de az e-business területe érdekel a legjobban.

Szabadidőmben a legtöbb időt a barátaimmal töltöm, akikkel az egyetemen kívül a régi és az új koliban is össze szoktunk futni. Ha nincs épp társaságom, akkor szeretek olvasni, sorozatot nézni, videojátékokat játszani. 

Eddig különböző diákmunkákat csináltam csak ideiglenesen, de lassan a szakmai gyakorlat miatt állandó munkát kell keresnem...